5. fejezet

/Joan szemszöge/

Angela nem bír már megint magával. El sem hiszem, hogy azt hitte, hogy kikezdek Jasper-el. bár nagyon jól hangzik a dolog de... ő neki mégiscsak barátnője van. Akin mellesleg még a gyűrűt is láttam szóval..komoly lehet a dolog. 

Amint Jasper elé értem kicsit megingott eddigi bizalmam. 

- Na mehetünk? - kérdezte. 

- Igen! De mégis hová megyünk? - kérdeztem. 

- Legyen meglepetés. - mondta mosolyogva. 

Kimentünk és ő addig felült a motoromra. Gyorsan követtem is de csak hátul kapaszkodtam. 

- Ne félj, nem öllek meg! - mondta nevetve. 

Vettem egy nagy levegőt és kifújtam majd átkaroltam a derekát. Éreztem, hogy teste jéghideg. Ettől kicsit megijedtem de nem nagyon érdekelt..inkább az, hogy mit akar velem csinálni Jasper. Az út inkább csendben telt el. volt mikor Jasper egy picit hátra pillantott, hogy megvagyok-e még de én csak mosolyogtam ezen. 

Nem kellett sok idő és egy ösvényen fordult le. Aztán egyszer csak megállt. 

- Innen gyalog megyünk. 

Leszálltam és a táskámat is ott hagytam. Aztán elindultunk egymás mellett. Nem kellett sok is az egyik fa mögül kiérve egy hatalmas tisztás volt. Most nem sütött be a nap de tele volt az egész virággal. Gyönyörködve lépkedtem beljebb s beljebb. 

- Ez a hely gyönyörű! 

- Gondoltam, hogy tetszeni fog! - mondta mosolyogva. 

- De miért hoztál ide? Alice jobban örült volna.
- Léci most hagyjuk őt! - kért meg.
Nem értettem a reakcióját. Leültem és Jasper már ült is le elém. Kicsit megijedtem mi lesz ebből de próbáltam nem ezzel törődni. Leszedtem az egyik virágot és azt szagoltam.
- Félsz? - kérdezte.
- Miből gondolod?
- Alig ismerjük egymást én meg egyből elráncigállak ide.
Én csak mosolyogtam.
- De mesélj magadról.
Kérlelt Jasper.
- Joan Shay vagyok 17 éves. Charlie Swan a nevelőapám és Lillyan Shay pedig az anyum. Van egy húgom is Angela ő 15 éves és imádom. Bella a mostohatesónk de őszintén én még soha nem is láttam őt.
- Hát ha van kedved akkor bemutatlak neki.
- Nem kell köszi. - mondtam nevetve. - De most te jössz.
- Jasper Hale vagyok 19 éves végzős. Edward, Rosalie, Emmett a testvéreim vagyis mind mostoha tesók vagyunk. Carlisle és Esme fogadtak örökbe minket. Bella a te mostohád és Edward volt felesége.
- WOW! Ez tuti...Bár sajnálom mind a kettőjüket!
Jasper nem mondott semmit sem. Feltérdelt és kezét arcomra tette majd csak közelített felém. n gyorsan elfordítottam a fejem.
- Jasper nem lehet!
- Miért? - kérdezte miközben visszaült a helyére.
- Alice mit szólna ha megtudná?
- Alice? Vele nem vagyok együtt. Csak azért vagyunk együtt mert a család nem nagyon nézné jó szemmel ha mi is szétmennénk. Elég volt nekik Edward és Bella. Mi nem akarunk nekik fájdalmat okozni.
- De akkor is! - mondtam. - Hazavigyelek vagy..
- Hazaviszlek! - mondta egyszerűen.
Én csak bólogattam és már mentünk is a motorhoz. Amint odaértünk felvettem a táskámat és elővettem a telefonomat. 3 nem fogadott hívást mutatott. Azonnal megnéztem és mind nevelőapám volt. Azonnal hívtam is.
- Szia Charlie mi a baj?
- Szia! Hol voltál, hogy nem vetted fel.
- Bocsi csak az egyik haverommal. De mi a baj?
- Két órája itt kéne lenned a családi ebéd miatt.
- Charlie...bocsáss meg! Sietek!
Letettem gyorsan. Jasper beindította a motort.
- A kapitányságra ha lehet! - mondtam és ő már ment is.
Az úton végig éreztem, hogy feszült valami miatt. Amint oda értünk a többiek már kint vártak. Charlie ideges lett mikor meglátta Jasper-t és Angela csak mosolygott.
Leszálltunk.
- Köszönöm, hogy megmutattad a helyet.
Éppen indultam volna de ő megragadta a csuklómat. Csak az a kér, hogy ami köztünk zajlik beszélgetést Charlie és a többiek is hallják.
- Nem érdekel amit mondtál! - vágta rá és magához húzott.
Azonnal ajkaimra tapadt és csak csókolt. Én ezt nem akartam. Bár Jasper-el akartam de nem így. Eltoltam magamtól és azonnal megpofoztam. De nem úgy ment...egy hatalmas reccsenés a csuklómban és csak káromkodtam.
Charlie jött oda és vitt el tőle.
- Carlisle megcsinálja. - mondta Jasper.
Beültünk Charlie kocsijába és azonnal mentünk a kórházba. Amint beértünk egy szőke pasas már várt is.
- Szia Charlie. Mi a baj?
- Hello Carlisle.
- A maga drága fia megcsókolt és eltört a csuklóm! - mondtam mérgesen.
Carlisle ara elkomorodott.
- Joan csak te gyere ha lehet!
elindultunk és egy kórterembe mentünk majd neki látott a kezemnek. Kiderült, hogy eltört és, hogy most be kell gipszelni. El is kezdte.
- És melyik fiam tette? - kérdezte.
- Jasper! De kérlek ne bántsd! Jó tudom az előbb kiabáltam de nem direkt. Jasper tetszik csak hát neki ott van Alice és...én nem akarom, hogy szét mennyenek mert olyan aranyosak együtt.
- Igen azok de mi sem vagyunk vakok. Látjuk, hogy nem bírják egymást.
- Jasper...azt mondta, hogy szét akarnak menni de félnek, hogy ez nektek már sok lenne.
Nem kaptam  választ csak megcsinálta a kezemet. Kimentünk és Jasper meg Alice már ott voltak. Én lehajtott vejjel siettem ki a többiekhez. 

4.fejezet

/Angela szemszöge/

Az első órán még úgy el-el nézegettük egymást, Edwarddal. Ha mondhatjuk úgy 21. századi kifejezéssel szemeztünk egymással... Aztán kicsöngettek és már mentem is...Út közben Joan-al is találkoztam aki rettentő ideges volt. Odasiettem. Akkor szokott olyan nem is tudom milyen lenni. Elmesélte hogy mi volt és hogy mi van. Én meg jól kiosztottam pasik terén.(Mint mint mindig! Mint pl.:tavaly mikor az a végzős is akart vele járni! Hát ilyen meg kell szokni!(nekem már sikerült)) Aztán következett a második órácska. Ismét Edward mellett... Haah de jó érzés is volt! Valami fenolmenális! Pont mint 6.-kban.... az már egy másik sztori! És akkor elkezdtünk nagyon halkan beszélgetni mivel közös munka volt. Ilyenkor imádom a kémia tanárt...szinte már olvas a gondolataimban.
-Te Angela!
-Igen én vagyok az!
-A nővéred neve a Joan az ugye ha jól tudom kissé hasonlít a The Runaways egyik frontemberének a nevére! Mondjuk.. Joan Jett-ere!
-Hát igen!És ráadásul ebben a slusszpoén, hogy még pici kora óta imádja! Én meg inkább Cherrie Curie-s vagyok! Na mindegy! Te milyen előadókat vagy zenéket szeretsz?
-Hát azt kissé hosszú lenne elmagyarázni főleg azért mert egy sem jut hirtelen az eszembe!
Ezen mind ketten halkan nevetgéltünk úgy hogy a drága kedves tanár ne vegye észre. De valami gyönyörű a mosolya. Azt mondtam magamban hogy:"Gyerekek olvadozok! Kérek egy kanalat!" És ő erre úgy reagált mintha halotta volna. Nagyon édes! Majd jött a harmadik óra amikor külön kellett dolgoznunk és összehajtott papír csúsztatott oda nekem. Elvettem tőle és már olvastam is.
"Micsi?" 
Az írása nagyon gyönyörű volt. De már gyorsan válaszoltam is rá. 
"Sajnos Dolgozni kell az órán! :(" 
Visszacsúsztattam és láttam ahogy csak mosolyog ezen.
 "Nyugi!!! Majd csak túléled valahogy! Ahogy mindenki más is ezen a bolygón!!"
Akaratom ellenére is mosolyogtam csak ezen. 
"Az én egyik osztálytársam még általánosban IMÁDTA A SULIT!"
"Egészségére!"
Majd kicsöngettek és együtt mentünk ebédelni. Persze az én drága nővérem csak úgy nézett minket mint hal a szatyorban! Vettem kaját de Edward nem...
Odamentem Joan-hoz és leültem mellé. 
- Zavarok? - kérdezte Edward. 
- Nem de hogy! - mondta Joan mosolyogva és Edward leült mellém. 
A többi Cullen is bejött és pont Joan-nal szembe ültek le. Joan hirtelen kivirult és csak mosolygott és nagyon zavarba jött. Edward arca hirtelen komor és mérges lett. Oda pillantottam és az egyik méz szőke hajú srác meg Joan felé mosolygott. Ebben csak az volt a megdöbbentő, hogy a srác ezét egy másik csaj fogta. 
- Mi? Joan te egy...WOW! Büszke vagyok rád! - mondtam. 
- Jaj hagyj már! - mondta. 
Majd felállt és a srác felé indult meg. 

3. fejezet

/Angela szemszöge/

Edward fürkészve nézte arcomat... Kérdezni akartam éppen mikor a csengő is megszólalt és már mentünk is. Kicsit bezavart a dolog de örültem is egyben. Edward tényleg helyes gyerek és nagyon be is jön nekem, remélem azért van esélyem nála.
A nővérem egy alacsony és gyönyörű lány mellett jött ki. Elköszönt és szörnyülködve sietett oda hozzám.
- Azt hittem soha nem lesz vége ennek az órának!
- Na mesélj!
- Az a csaj akivel kijöttem Alice és egész órán olyan furcsa volt.
- Nekem mondod. Képzeld Bella ex-e is itt tanul. Vele voltam órán és tök helyes.
- Már megint a pasik!
- Én legalább kimondom. Te meg elbújsz minden elől! Tavaly is az a végzős akart veled járni te meg lepasszoltad!
Ő nem mondott semmit csak ott hagyott.


/Joan szemszöge/

A tavalyi évemről nem akarok nyilatkozni az biztos. El akarom már felejteni ami akkor történt és a jövőre gondolok és az érettségire.
Siettem a következő órámra és láttam Jasper miközben az én helyemen ül. Odamentem és ledobtam a cuccaim.
- Mellém ülhetsz de a helyemre ne! Arra allergiás a tanár!
Jasper azonnal felnézett rám és felállt majd a mellettem lévő székre ült le.
- Sajnálom!
- Semmi! - mondtam és leültem mellé.
Hamar csöngettek is de Nem tudtam figyelni mert láttam, hogy ez a helyes srác engem figyel.
- Jasper Hale vagyok! - nyújtotta felém kezét.
- Joan Shay! - mondtam és kezet fogtunk.
- Mint Joan Jett! - mosolygott rám.
- Ebben csak az a poén, hogy szeretem is őt!
Ő is csak mosolygott rám és én azt hittem elfolyok. Csodálatos féloldalas mosolya volt neki. Elpirultam és újra a könyvembe vetettem magamat. Néha óvatosan oda néztem és engem nézett. Éreztem ahogy egyre vörösödök.
Ekkor egy lapot csúsztatott oda hozzám.
"Suli után van programod?"
Már írtam is gyorsan.
"Miért?"
Majd csak elmosolyodott.
"Én kérdeztem előbb. És gondoltam elmehetnénk valamerre!"
Na most mi legyen...Kezemben forgattam a tollamat.
"Jó legyen....remélem nem kocsival vagy!"
"Miért?"
"Mert én motorral!"
Nem jött a válasz mert megszólalt a csengő. Összepakoltunk és együtt indultunk el majd haladtunk a folyosón.  Mindenki minket nézett.
- Alice majd hazaviszi a kocsit és én vezetek! - mondta mosolyogva.
- Rendben van!
Bementem az ebédlőbe Jasper-el és Alice kicsit gonoszan nézett rám. Odajött és megragadta Jasper kezét és kimentek az udvarra. Én vettem magamnak kaját és leültem egy üres asztalhoz. Hamarosan Angela és egy magas bronzhajú srác jöttek be nevetgélve.

2. fejezet

Sziasztok Angela vagyok!15 éves és első éves a suliban! Anyukámmal és az én drága szemem fénye nővéremmel lakok!!! És az anyum új pasijával Charlie Swannal!! Jó fej,vagyis mikor hogy..... Na mindegy. Az a lényeg hogy neki van egy lánya,akit Bellának hívnak.Habár még nem találkoztunk vele de érzem hogy szupi jó fej! Vagyis hát én mindenkiről ezt gondolom kivéve akiről nem! Na szóval az én nővérkém motorral ment én meg kocsival. Kocsi az biztonságosabb. Mikor bértem a suliba egyből mindenki körül vett engemet. Annyira izé volt hogy alig bírtam órára menni.Mindenki oda jött hogy szia hogy vagy?! Meg ehhez hasonló hülyeségekkel. De csak gondoltam azért mert én vagyok rendőrfönők lánya és senki sem akar bajba kerüni!Mondjuk ennyiből ő hozzá is oda tolonghattak volna. Na mindegy azért kicsit élvezem is ezt a bánás módot vagy nem tudom. Mondjuk azért is lehet mert benne vagyok a tánccsoportban az énekkarban és a diáktanácsban is. Na mindegy! Akarok menni a szekrényemhez és egyszer csak beleütközök egy magas hófehér bőrű srácba aki tiszta helyes meg cuki meg minden. Elnézést kért tőlem és én is tőle.Vele mentem órára az én "drága jó tanárom" ültetést csinált ahogy ő mondaná:
-Átültetjük a virágokat másik cserépbe!
Néha ilyenkor nagyon idegesítő tud lenni! Hogy úgy őszintén elmondjam. És engem pont mellé ültetett. és először kissé nagyon nem akart beszélni de aztán halkan kezet nyujtottam neki és belenéztem abba a gyönyörű szép aranybarna szemébe! Kicsit elmerültem benne de gyorsan me gis szólaltam.
-Anglea Shay vagyok és te?
-Edward Cullen vagyok! Örvendek!
Hangja bársonyos és könnyed volt. Majd a Cullen néven kicsit megakadtam majd már kérdeztem is tőle.
-Helló, te véletlenül nem ismered Bella Cullen-t?
Erre nem válaszolt semmit és az órát csendben és egyfolytában őt néztem ő meg engem. Legszívesebben megkérdeztem volna mi a baja de nem tettem. Majd egy papírt csúsztatott oda nekem.
"Honnan ismered Bellát?"
Kézírása gyönyörű volt.
"A mostoha tesóm. Charlie pedig a nevelő apám!"
Visszaúsztattam és már jött is a válasz.
"Jó tudni. Bella a volt feleségem!"
Lefagytam. Akkor ezért van mos Bella azzal az izmos sráccal.

1. fejezet

Sziasztok Joan vagyok! 17 éves...másodéves a gimiben. Forks-ban élek a húgommal Angela-val. Ő 15 és most első éves. Imádjuk egymást amennyire csak lehet. Örülök, hogy nem választottak el minket kicsiként. Szüleink elváltak és mi anyuval élünk együtt és az új pasijával aki a helyi rendőr főnök Charlie Swan. Jó fej bár én nem csípem őt annyira. Angela jobban szereti de nem rajong érte ő sem azért. van még egy 20 éves lány aki elköltözött már tőle. Nem találkoztunk még vele. Vagyis csak én nem. Mert én szokásomhoz híven  a könyvtárban emésztettem magamat.
Na mindegy! Egyszer úgy is találkozom vele az fix.
Reggel korán keltem és már siettem is öltözködni. Egy csőfarmert és póló mellett döntöttem. Hajam kifésültem és gyorsan felkontyoltam. Összepakoltam a táskámat és már siettem is lefelé a lépcsőn.
Leérve bekaptam pár falatot és már ültem is a motorra. Angela-nak is van de ő általában kocsival jön.
Mire beértem a suliba mindenki kint volt. Nem nagyon barátkoztam össze annyira senkivel sem. Angela merő ellentétem...Ő mindenkivel jóban van és a suli szem fénye.
Mire kimondtam magamban már meg is jött. Kiszállt és már mindenki körülvette őt. Én bementem egyenesen a szekrényemhez. Éppen indulni akartam mikor beleütköztem valakibe. Földre zuhantam. Elvörösödtem teljesen. Mindenki engem figyelt.
Kezét nyújtotta. Elfogadtam és szemeibe néztem. Megállt bennem még az ütő is. Szemeibe néztem azokba az aranybarna szemekbe...Azt sem tudtam hova nézzek. Felhúzott.
- Elnézést nem néztem magam el! - mondta.
A hangjától földbe gyökereztem. Éreztem hideg kezeimet amint enyémet fogja és nem engedi el. Elmosolyodtam ezen.
- Nekem kellett volna figyelnem! - dadogtam nagy nehezen.
Ekkor egy alacsony lány suhant mellé és ez az isten gyorsan elengedte a kezemet. A lánnyal összekulcsolták.
- Szia Alice Cullen vagyok! - mondta.
- Szia! Joan Shay!
Á...Cullen akkor Bella is velük van vagy otthon. ezen túllépve köszöntem el tőlük és sietem az órámra. Alice is velem volt. Leült mellém. nagyon mosolygott. bevallom bejön a barátja és idegesít Alice mosolygása. Egész órán furcsán méregetett és szemügyre vett. Azt hittem, hogyha nem lesz vége az órának felképelem őt!

Sziasztok.

Angela és Joan vagyunk! Ez a blog inkább Twilight-os lesz de betérnek vendég szereplők is akiket még nem árulunk el.
Hamarosan jön a friss!